Furcsa az élet!

Kerek egy éve azon gondolkoztam, hogy "álljak eléd". Egy hűvös hétfői napon életem egyik nagy hibájaként bejelentettem neked találtam mást, akit úgy érzem kedvelek! Előtte és utána nem igazán beszélgettünk a történtek miatt... A szülinapodon is csak egy visszafogott telefonhívásra futotta!

Aztán eltelt egy év, gondoltam minden más lesz! Ehhez képest abszolút nem beszélünk, bár tudom/érzem, én is annyira hiányzom neked, mint te neked! Utálom ezt a szar helyzetet, szörnyűű.... De te ezt szeretted volna, hát most egy ideig, még marad ez!

Meg a mindennapi reggeli látogatás, mert teljesen elszakadni te sem tudsz, te sem akarsz...

folyt. köv......

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.